Zene – szóval és billentyűkön, francia és magyar zeneszerzők tükrében

Február 25-én délután, az Institut Français auditóriumában Szentpéteri Gabriella zongoraművésznő tartott zenei illusztrációkkal kísért előadást Franciaország és Magyarország komolyzenei kultúrájának kapcsolódásáról, arról, hogy hogyan hatottak egymásra, milyen kapcsolatban voltak a két ország zeneszerzői, elsősorban a XVIII. századot követő időszakban.

„Les voyages forment la Jeunesse – Az utazások alakítják az ifjúságot” c. pályázat díjátadása

2019. március 21-én az ELTE Gólyavárában került sor az egyetemmel közösen kiírt pályázat díjátadására.

A pályaművek elbírálásában részt vettek  Szeszler Zsuzsa és Varga Violette tagtársaink. Az ELTE által delegált bírálókkal egyetértésben két 1. és egy 3. díj került átadásra.

Fehér Fruzsina és Veszprémi Zsófia munkái részesültek 1. díjban, Jászik Zsófia Eszter pályázata 3. helyezést ért el.

A nyertes pályaműveket az alábbi linkeken olvashatják el:

Fehér Fruzsina

Veszprémi Zsófia

Találkozás Helen Vári asszonnyal

2018. december 12-én, Egyesületünk évzáró rendezvényén, nagy meglepetésünkre összefutottunk Helen Vári asszonnyal, az SMLH külföldi szervezeteinek védnökével, aki kanadai állampolgárként és a Becsületrend kitüntetettjeként férjével, néhai George Várival sokat tettek a Rend érdekében. Helen Vari családjával találkozott Budapesten a Novotel Budapest City szállodában, ahol mi is tartottuk a rendezvényünket. A találkozás teljesen spontán, de nagyon örömteli volt. Emlékül kaptuk e fotót.
Boros István
elnök

Elhunyt Kovács István, a Nemzeti Érdemrend kitüntetettje

Kovács István a főnököm, a barátom volt. A múlt hét végén hagyott itt bennünket. Mélyen megráz távozása. A januári körlevélre a reá jellemző udvarias gesztussal jelezte, hogy egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy az Egyesület életében való személyes részvételt.

Párizsban érettségizett a Lycée Jansonban, amelynek hatása végigkísérte egész életét. A Magyar Kereskedelmi Kirendeltség vezetője volt évekig Párizsban. Alapítója volt a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarának.

A francia-magyar kapcsolatok, a francia kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az életében.

Sokat köszönhettem neki, tartása, tudása környezetének is példaként szolgált.

Nagy veszteség érte közösségünket…..

Boros István

elnök

2019. január 28-i közgyűlés

A Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend Magyar Kitüntetettjeinek Szövetsége Egyesület évi rendes közgyűlésén, melyet 2019. január 28-án tartott a Magyar Tudományos Akadémia klubtermében, az alábbi elnökségi előterjesztéseket fogadta el egyhangú szavazással:

Beszámoló a Szövetség 2018. évi tevékenységéről

A Szövetség 2018. évi költségvetése

Programjavaslat 2019. évre

A Szövetség 2019. évre tervezett költségvetése

 

Robák Ferenc, a közgyűlésen részt vevő egyesületi tag jelentkezett, hogy bemutatkozzon a jelenlévő tagtársaknak, és vázolta, hogy képzeli el az Egyesület hozzájárulását a magyar-francia kapcsolatok javításához, fejlesztéséhez.

Varga Violette tag jelezte, hogy nagyon hasznos volt Robák Ferenc bemutatkozása, jó lenne alkalmat adni az Egyesület programjain részt vevő tagoknak arra, hogy jobban megismerjék egymást. Boros István elnök örömmel fogadta a kezdeményezést és jelezte, hogy meg fogja találni a módját ennek.

A közgyűlést Benoît Puga, a Francia Becsületrend Grand Chancelier-jének látogatásának napjára időzítették, aki január 28-án érkezett Budapestre, hogy Francia Becsületrend lovagkeresztje címmel tüntettesse ki Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkárt.

A Grande Guerre befejezésének 100. évfordulója alkalmából rendezett eseményünk előadásainak anyaga

Szeretnénk, ha azok se maradnának le teljesen a két tartalmas előadásról, akik nem tudtak eljönni november 21-én a Francia Intézetbe. Ezért az alábbi linkeken megtalálják a két elhangzott előadás anyagát:

  1. Dr. Pollmann Ferenc főtanácsos úr „Az I. VH magyar és francia vonatkozásai” c. előadása
  2. Fáber András rendtársunk előadása „Az őskatasztrófa – A Nagy Háború az európai művészetben”címmel

Piketty nyomán az egyenlőtlenségekről: trendek, interpretációk és szakpolitikai javaslatok – előadás az MTA klubtermében 2018. szeptember 26-án

Biztos mindenkiben sok nyitott kérdés maradt a Pascale Andreani nagykövet asszony részvételével szeptember 26-án, az MTA klubtermében meghallgatott előadás után. Hubai László, az ELTE Társadalomtudományi karának tanársegédje Thomas Piketty: A tőke a 21. században c. műve kapcsán beszélt a globális egyenlőtlenségekről. Ha valakinek kedve lenne átismételni vagy továbbgondolni az elhangzottakat, az alábbi linken megtalálja az előadás vetített anyagát:

előadás anyaga – globális egyenlőtlenségek

Elhunyt dr. Harbula Gyula

Harbula Gyula 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen

Elhunyt dr. Harbula Gyula, egyesületünk leköszönt elnöke. Tőle csak személyes hangnemben tudok búcsúzni.  1981-ben ismerkedtünk meg Párizsban, ahol mindketten külszolgálatban voltunk. Ő a két ország közötti idegenforgalom, én a kereskedelmi kapcsolatok területén. Minden vasárnap a Bois de Boulogne-ban találkoztunk, fiaink társaságában fociztunk. Szakmai pályafutásának egy következő szakaszában az azóta az Accor-csoport kötelékéhez tartozó Pannonia Szálloda és Vendéglátó Vállalatot vezette, aminek vezérigazgatója, majd később az FB elnöke lett, innen ment nyugdíjba is. Személyes kapcsolatunk végigkísérte utunkat.

Franciaország és Magyarország kapcsolatainak erősítésében tett erőfeszítései elismeréseképpen először a Nemzeti Érdemrend, majd a Becsületrend kitüntetéseket kapta. Egyesületünk életének legkritikusabb éveiben vállalta az Egyesület elnöki teendőinek ellátását, ami éveken keresztül nem szólt sajnos másról, mint a peres eljárásban való képviseletről. Harbula elnök úr kitartóan, állhatatosan és sok türelemmel küzdött azért, hogy az Egyesület túlélje ezt a hatéves időszakot. Betegsége ellenére is meg tudta szervezni azt, hogy az Egyesület a jogi procedúra lezárultával új irányt vehessen, és most már tényleg azzal tudjon foglalkozni, ami a hivatása: a két ország kapcsolatainak fejlesztésével.

Végső búcsút 2018. október 8-án vehetünk tőle, a Farkasréti temetőben.

Feladatom nem lehet más, mint megpróbálni megfelelni ennek az örökségnek.

Boros István

  1. szeptember 11.
Cher Président et ami,

 

Kedves Elnök Úr, barátom,

 

Le Président de la SMLH, l’Amiral Coldefy et l’ensemble du conseil d’administration se joint à moi pour partager la douleur de la famille et des nombreux amis que M Harbula comptait. Az SMLH elnöke, Coldefy admirális úr és az egész igazgatóság velem együtt szeretne osztozni a család és Harbula Úr számos barátjának fájdalmában.
Il a beaucoup fait pour permettre à la section de la Légion d’honneur de Hongrie de reprendre le cours de sn histoire, nous le savons bien. Nagyon sokat tett azért, hogy a Becsületrend magyar szekciója felvehesse az elvesztett fonalat, folytathassa történetét, jól tudjuk ezt mindannyian.
Je vous prie de vous faire notre interlocuteur auprès de sa famille pour lui manifester notre tristesse et notre soutien. Arra kérem, hogy képviseljen minket a család előtt, tolmácsolja fájdalmunkat és támogatásunkat.
Amitiés, Barátsággal,
Général (2s) François LOEUILLET François LOEUILLET tábornok (2.szekció)
Administrateur chargé des sections de l’étranger et des collectivités françaises ultramarines A külföldi és francia tengerentúli szekciók megbízott igazgatója

 

Beszámoló május 3-i, a Francia Intézetben rendezett, irodalmi témájú rendezvényünkről

A magyar-francia irodalmi kapcsolatokról szóló rendezvényünket 2018. május 3-án tartottuk meg, ezúttal a Francia Intézetben (Budapest, I. Fő u. 17.). Az előadás címe -„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” is jelezte, hogy a magyar írók és költők, mint például Batsányi János a XVIII. században, már a történelmi múltban megkülönböztetett figyelmet szenteltek mindannak, ami Franciaországban történt. Bár a két ország politikai kapcsolatai távolról sem voltak mindig felhőtlenek – erről tanúskodik például Kuncz Aladár Fekete kolostor (1928) című műve az I. világháború idején internált franciaországi magyarokról – de a kétoldalú szellemi kapcsolatokra jellemző, hogy ezt a művet a Gallimard könyvkiadó már 1937-ben kiadta Franciaországban. Vajon aktuálisak-e még Batsányi János sorai, melyek egy kiváló emigráns magyar irodalmár, Gara László jóvoltából jelentek meg franciául a múlt század hatvanas éveiben az Éditions du Seuil által kiadott „Anthologie de la poésie hongroise” (A magyar költészet antológiája) című kötetben kiváló francia költők fordításában. (Az előadás címadó versét – akárcsak más magyar költők verseit – történetesen Jean Rousselot és Eugène Guillevic fordította.) Milyenek a kortárs magyar irodalom kapcsolatai a mai Franciaországgal? A két előadó, A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója és Fáber András c. egyetemi docens, egyesületünk elnökségi tagja, több tucat könyvvel érkezett a találkozóra: javarészt mai magyar írók és költők műveinek francia fordításaival. Ezek nagy része a budapesti Francia Intézet könyvtárában is megvan. A személyes elemekben is bővelkedő beszélgetés során szóba került az emigráns Gara László vagy a ma is élő Kassai György franciaországi műfordítói és műfordítás-szervező tevékenysége, melynek során a XX. század kiváló francia írói és költői elkezdtek magyar költőket és írókat fordítani. Ma már a nagy franciaországi könyvesboltokban a régi és a mai magyar irodalom számos kiváló alkotása várja az érdeklődő olvasókat.

Un événement destiné  aux relations littéraires franco-hongroises a eu lieu le 3 mai 2018 à 17h00 à l’Institut Français de Budapest, (Budapest, I. Fő u. 17). Le titre « … vous verrez apparaître / Le destin que pour vous on écrit à Paris », les mots empruntés au poète hongrois de 18ème siècle János Batsányi (traduction : Eugène Guillevic et Jean Rousselot), parus pour la première  fois en français en 1962 –  grâce à Ladislas Gara – aux Éditions du Seuil dans la remarquable « Anthologie de la poésie hongroise », prouvent que les hommes de lettres hongrois ont toujours été attentifs à ce qui se passait en France. Alors que les relations politiques entre les deux pays n’étaient pas toujours au beau fixe – comme le livre «Le Monastère noir » (1931) de l’écrivain Aladár Kuncz, consacré à la destinée des Hongrois internés en France au cours de la Première Guerre mondiale en témoigne notamment  – il est non moins révélateur que le roman en question a déjà été publié en France en 1937 chez Gallimard. Quelles sont les relations qu’entretient la littérature hongroise contemporaine avec la France d’aujourd’hui ? Est-ce que l’enseignement du poème de Batsányi est toujours d’actualité ? Tels étaient notamment les principaux sujets traités par Magda A. Szabó, directrice stratégique du Théâtre National et András Fáber, maître de conférence honoraire, membre du CA de notre Association. En évoquant également des souvenirs personnels, ils ont présenté une vingtaine de volumes, des œuvres d’écrivains hongrois contemporains traduits récemment en français, accessibles pour la plupart à la Médiathèque de l’Institut. Les conférenciers ont également évoqué l’activité de Ladislas Gara, émigré en France, ou de Georges Kassaï, nonagénaire mais toujours actif, en faveur de la traduction d’œuvres littéraires hongroises. C’est notamment grâce à eux que les meilleurs écrivains et poètes français se sont mis à traduire les chefs-d’œuvre de la littérature hongroise. À l’heure actuelle, ceux-ci attendent leurs lecteurs sur les étagères des grandes librairies en France.

Látogatás Konok Tamás műtermében

Sajnálhatja, aki inkább a foci-VB nyitó mérkőzését választotta, és nem élt Konok Tamás festőművész meghívásával június 14-én. A meghívók nagyon kedvesen fogadtak minden érkezőt, rövid beszélgetés, a műterem feltérképezése és 1-2 pohár hűsítő után – a nagy melegre való tekintettel – Tamás végigszaladt szóban az életén, sok színes, filmszerűen elmesélt történettel. Bennem különösen a szegény ifjú festő párizsi „műtermét” látogató termetes mecénás-asszony képe maradt meg, akit végül úgy sikerült kiszabadítani a padlásfeljáró nyílásából, ahova Micimackó módjára beszorult, hogy Tamás cipőjét levéve a vállán kezdett el ugrálni. A mesélés után már mindenki másképp, célzatosabban bogarászta a műterem kincseit, annak függvényében, hogy melyik történet/időszak keltette fel az érdeklődését leginkább. Végül Konok Marianne végigvezette a csapatot a lakáson, hogy egy Modrian-stílusú konyhaszekrénnyel büszkélkedhessen, de közben a sok szép tárgy között megcsodálhattuk Hetey Katalinnak, Konok Tamás nemrég elhunyt feleségének rész és egész viszonyát körbejáró, mozgatható részekből építkező geometrikus alapformákat bemutató fém- és faszobrait. Nagyon köszönjük a meghívást, mindenkinek emlékezetes élmény volt ez a látogatás!

Révai Vera